A fenntarthatósághoz sok apró döntéssel juthatunk közelebb, egy részük a választott alapanyagokhoz, egy másik az egyéb konyhai megoldásokhoz kötődik. Egyre elterjedtebb szemlélet a helyi termelők előnyben részesítése: ilyenkor nem csupán megbízható forrásból választasz, helyi gazdákat támogatsz, hanem a termelés módjáról is könnyebben megbizonyosodhatsz, illetve az áru is mindig garantáltan friss lesz. Ugyanígy a szezonális zöldségek, gyümölcsök felhasználása is egészséges, finom és környezettudatos döntés, hiszen nem a világ másik végéről utaztatják az ételt az éttermedbe. Az etikus termelők felkutatása egy még erősebb elköteleződés: az így előállított alapanyagok, termékek garantáltan nem kizsákmányolás által vagy környezetromboló módszerekkel készülnek. A vegyszermentes, bio termékek választásával szintén a környezet egészségét tartod szem előtt - a sajátunké mellett.
Sokan felhívták már a figyelmet a pazarlás elkerülésére - érdemes belegondolni, hogy egy feleslegesen előállított étel esetében nem csupán a végtermék megy kárba, hanem hozzá felhasznált víz, energia és munkaerő is. Az Aviko segít a tervezésben, hiszen a fagyasztva hosszan elálló termékekből mindig elég éppen annyit kisütni, amennyi valóban el fog fogyni. Szintén egyre fontosabb a húsmentes kínálat fejlesztése. Az állattenyésztés erőforrásigénye jóval nagyobb a növénytermesztésénél, így a húsfogyasztás csökkentésével hozzájárulhatsz a vízkészletek megőrzéséhez. Egyre több vendég keresi a vegetáriánus, vegán megoldásokat, miközben a húsfogyasztók számára is nyújthatsz izgalmas, ellenállhatatlan növényi fogásokat - érdemes ebbe az irányba elmozdulnod!
A húsételek helyett jó alternatívát jelenthetnek az elfeledett, kevésbé felkapott növények, például a csicsóka és a som: ha ilyen növényeket használsz, segíted a Föld genetikai állományának fenntartását és a monokultúrás növénytermesztéssel szembeni fellépést. Ugyanilyen jó megoldás lehet cikkünk alanya, a gomba is: a fehérjedús gombák termesztése látványosan kevesebb erőforrást igényel, mint sok zöldségé, a húsokról nem is beszélve.
A gomba esetében a termelők más mezőgazdasági ágazatokból újrahasznosított anyagokkal dolgoznak: tehéntrágyával, kukoricacsutkával, mandulahéjjal, szalmával, fűrészporral. Minimális vízre van szükség a termesztéshez, például 1 kilogramm csiperkéhez mindössze 7 liter vízre - az egész növekedési szakaszra vetítve. Összehasonlításképp 1 kilogramm káposzta vízlábnyoma 280 liter. 4330 liter víz kell 1 kiló csirkehús előállításához, 1 kiló marhahúshoz pedig megközelítőleg 16 000 liter vízre van szükség (amelynek zöme az állat táplálásához kell).
Ráadásul a gombatermesztés sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki és kevesebb földterületet igényel, mint a legtöbb mezőgazdasági tevékenység. Vertikálisan termesztik a gombákat, ezért kicsi a helyigényük, újabb területek bekebelezésére, erdőirtásra sincs szükség. Ráadásul olyan már használaton kívüli épületekben is termeszthetőek, amelyek másra már nem alkalmasak (például régi istállók, pincék). Érdemes azonban tisztában lenni a gombák hátrányával: otthoni körülmények között sokkal nehezebb saját gombát nevelni, mind például paradicsomot, burgonyát vagy fűszernövényeket, így elsősorban a vadonélő fajtákra és a helyi termesztőkre hagyatkozhatunk.
Ha szívesen szánnál nagyobb szerepet ennek a sokoldalú, ízletes csemegének az étlapodon, inspirálódj korábbi, gombás recepteket összegyűjtő cikkünkből!
