DaVinci-től a McDonald's-ig. Te melyik vagy, vegan, vegetáriánus vagy flexitáriánus?

Amikor elkezdünk egészségünkkel és táplálkozásunkkal alaposabban foglalkozni, elengedhetetlen hozzá tányérunk mindennapi összetételének tudatos elemzése és csak ezután lehet megtalálni a számunkra legideálisabb megoldást. Jelenleg világszerte a "vega" életmód az egyik legnépszerűbb trend.

A zöldségtrend hőfoka egyre “forróbb”

A Finedininglovers szakmai portál Food Trends 2021 című jelentése szerint "a veganizmus mint alternatív étrend és életmód percepciói feloldódtak. A "vegán" 2021-ben már nem az "íztelen" szinonimája. A növényi alapú ételek ízletesek, kielégítőek és kívánatosak. A hamburgerek, steakek és csirkék vegán alternatíváinak népszerűsége és elérhetősége egyre csak nő. Az Egyesült Királyság legjobb éttermeinek és új étkezdéinek többsége kínál vegán opciókat az étlapon, mindemellett a brit szupermarketek is árulnak saját márkás vegán termékeket.

A trendek Európában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ázsiában is hasonlóan alakulnak. Európát tekintve a jelenleg a legvegetáriánusbarátabb városok London, Berlin és Varsó. A trió globális mintának számít, ha az éttermek, valamint a vegetáriánus és vegán termékek elérhetőségéről van szó. Az Egyesült Államokban 2020-ig a legvegánbarátabb városok Portland és Los Angeles volt. A világjárvány után New York és más amerikai nagyvárosok is elkezdtek közelíteni a növényi trendek felé.

A veganizmus a 20.századból indul

A modern veganizmus bölcsője Nagy-Britannia, ahol 1944-ben alapították meg a Vegán Társaságot. Ez a szervezet a legszigorúbb vegetáriánusokat csoportosította egybe, akik recepteket és túlélési tippeket osztottak meg egymással még abban az időszakban, amikor még senki sem álmodott seitan burgerről, vagy vegán fekete pudingról.

Ahogy a Társaság megfogalmazta: "A veganizmus olyan filozófia és életmód, amely - amennyire lehetséges és kivitelezhető - igyekszik kizárni az állatok kizsákmányolásának és kegyetlen bánásmódjának minden formáját, ételek, ruházat vagy bármilyen egyébfelhasználás okán; és ennek népszerűsítésével elősegíti az állatmentes alternatívák kifejlesztését és használatát az emberek, az állatok és a környezet javára. Táplálkozási szempontból ez annyit jelent, hogy lemondunk minden olyan termékről, amely részben vagy egészben állatoktól származik."

Leonardo Da Vinci tulajdonképpen Ronald McDonald úttörője

A "növényi alapú életmód" már nem újdonság. Az évszázadok során az emberek többnyire meglehetősen földhözragadt anyagi okokból nem ettek húst. A vegetarianizmus mint életmód i. e. második évezredben alakult ki az indiai szubkontinensen, kizárólag vallási céllal. Európába valamivel később, a Kr. e. 6. században érkezett. Úgy tartják, hogy a püthagoreusok voltak az első szervezett mozgalom, amely felfigyelt a vegetarianizmus etikai értékeire (különösen az állatok megölésétől való tartózkodásra) és népszerűsítette is azokat. A modern kor első ismert vegetáriánusa Leonardo da Vinci volt. A húsról való lemondás mint tudatos és etikus életmód azonban csak a 19. század végén nyert nagyobb jelentőséget.

A vegetáriánusok száma évről évre nő. Argentínában a lakosság mintegy 12 százaléka (azaz 5,4 millió ember) él húsmentesen. Brazíliában a lakosság több mint 14 százaléka már a világjárvány előtt is vegetáriánus volt. Indiában, a vegetarianizmus bölcsőjében az emberek 20-33%-a nem eszik húst, bár egyes statisztikák szerint ez akár 40% is lehet (a rekordszámok elsősorban vallási okokra vezethetőek vissza).

A Nielsen csoport kutatásai, szerint a nem-vegán amerikaiak 39 százaléka aktívan próbálja beilleszteni étrendjébe a növényi alapú élelmiszereket. A plantproteins.co ágazati portál szerint az Egyesült Államokban 2021-ben a fogyasztók 6 százaléka már vegánnak vallotta magát, bár 2014-ben ez az arány még csak 1 százalék volt. A növényi termékek iránti érdeklődés nagymértékű növekedése a gazdaságot sem kerülte el. A vegán piac virágzik; még a hús alapú kínálatukról ismert globális gyorsétterem láncok, mint például a McDonald's is kezdenek alkalmazkodni a növényi alapú lehetőségekhez, és kínálják a "Veggie Burger"-t vagy a "McPlant"-et.

Vegi, vegán vagy flex: melyik melyik?

Manapság, ha megkérdeznénk, mi a vegetarianizmus, a válasz valószínűleg az lenne, hogy: "A vegetáriánusok nem esznek húst". Azonban ez csak részben igaz, ugyanis a vegetarianizmusnak több fajtája létezik.

Legnépszerűbb változata a lakto-ovo-vegetarianizmus, azaz a húsmentes étrend, amely megenged bizonyos állati eredetű termékeket, például tejtermékeket vagy mézet. A laktovegetáriánusok a húson kívül tartózkodnak a tojás fogyasztásától is, de a tejet és a tejtermékeket nem vetik meg. Az ovo-vegetáriánusok az állati termékek közül csak tojást fogyasztják.

A vegánok a vegetáriánusok egyre meghatározóbb csoportját alkotják. Ők elutasítanak minden állati eredetű élelmiszert. A füstölt lazacot füstölt sárgarépával, a darált húst falafel vagy seitan (a hús gluténalapú helyettesítője), a rántottát tofuval, a húspástétomot lencsepástétommal, a sertészsírt babzsírral, a tehéntejet mandula-, zab- vagy diótejjel, a tehén-, kecske- vagy juhsajtokat - azok vegán, növényi zsír alapú helyettesítőivel pótolják.

A vegetarianizmus kevésbé ismert, vagy ahogyan egyesek mondják, különcebb ágai közé tartozik még a nyers táplálkozás (csak friss növényi termékek szerepelnek benne, főzésmentesen, még kávé vagy tea főzése sem megengedett); a fruitarianizmus (csak nyers vagy szárított gyümölcsök és zöldségek, amelyeket úgy szereznek be, hogy ne "öljék meg a növényt", amelyen nőnek; minden mezőgazdasági kezelés tilos); a liquidarianizmus (kizárólag gyümölcsleveken alapuló étrend) és a sproutarianizmus (gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök magjainak fogyasztása). De vannak olyanok is, akik korlátozzák, és nem utasítják el teljesen a húsfogyasztást a napi étkezésben: ők a flexitaristák.

A “Flexik” igent mondanak a vasárnapi sültre

Mostanában egyre gyakrabban esik szó a flexitáriusokról. A kifejezést először 1992-ben használták. A flexitarizmus a vegetarianizmus rugalmas alternatívája, ami az USA News diétás rangsorában a második legjobb életmódot biztosító étrendként szerepel, közvetlenül a mediterrán diéta után.

A flexitarizmus egy kompromisszumos étrend, amely nem zár ki semmilyen terméket, és megengedi a húsfogyasztást; az általános hangsúly azonban a "vege"-en van. Évente többször (ideális esetben), de akár hetente egyszer is lehet húst vagy tejterméket fogyasztani.

A napi étrendben a flexitaristák főként a növényi alapú élelmiszerekre koncentrálnak, alkalmanként kis mennyiségben tejtermékeket, tojást, húst és halat is fogyasztanak. Ügyelnek arra, hogy a hús, a hal és az állati eredetű termékek jó minőségűek legyenek, lehetőleg bio, minősített fenntartható termelésből vagy halászatból származzanak.

A pandémia óta a húsmentes étrend egyre népszerűbb

A növényi alapú táplálkozás fenti típusainak közös motivációja az állatok iránti tisztelet és szeretet, valamint a környezetvédelem és az egészség. A vegetarianizmus és a veganizmus különösen vonzóvá vált az egész világon 2020 márciusától, mikoris a járvány első hulláma lecsapott.

A Nemzetközi Élelmiszer Információs Tanács "2020 Food & Health Survey" című felmérése szerint a világjárvány idején a világ lakosságának 28 százaléka fogyasztott több növényi eredetű fehérjét. Figyelembe véve az ipari állattenyésztés és a hús túltermelése elleni küzdelem növekvő tendenciáit, valamint a globális éhínség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, várhatóan a vegetarianizmus, a veganizmus és a flexitarianizmus népszerűsége növekedni fog.